Versenybeszámoló: 2015.04.11.

A mindennapos edzések, a heti keretedzések mellett a Samurai JC versenyzői rendszeres résztvevői a válogatott összetartásoknak, edzőtáboroknak és korosztályos versenyeknek is. Serdülő/ifi korba lépve bizony sűrűsödnek a programok, növekszik a terhelés, az országos eredmény pedig csak később jön, így a kitartó szorgalomra nagyobb szükség van, mint valaha. Becsülettel végigdolgozták az első negyedévet a kis szamurájok, értékes küzdelmeket vívtak, sőt, javuló eredményeket is hoztak már.

2015.04.03-án Zircre látogattunk a serdülő-ifi válogatott összetartására, 11 fővel képviselvén a Samurai JC-t. Technikai képzés, tíz randori (állás és föld), erőnléti fejlesztés 2-3 órán át naponta kétszer; kemény és fárasztó volt a több, mint százhúsz résztvevő judoka számára. A japán Tastu mester technikai edzése igazi könnyed, örömjudó volt, a gyerekeknek jó volt „testközelből” látni, hogyan is judóznak imádott sportjuk őshazájában… Ebéd után azért jutott idő játékra, fagyizásra, sütizésre is, sőt hivatásos masszőrök is átgyúrták a fáradt kis testeket. A szakedzők a lányok közül Balogh Zsófi és Kiss Virág, a fiúk közül Joó Máté és Havasi Bálint szorgalmát és kitartását emelték ki leginkább. Nekik mindig volt kemény ellenfelük az összes randoriban, sokszor náluk tapasztaltabb, idősebb, nehezebb judoka, illetve az összes feladatot kiemelkedő szorgalommal, gyorsasággal, lehetőleg az elsők közt végezték el. A többiek is igyekeztek odatenni magukat, összességében nagyon büszkék voltunk a csapatunkra.

2015.04.11-én Serdülő A Országos Diákolimpiát rendeztek Budapesten a BHSE-ben, hatalmas indulói létszám, több, mint 250 versenyző nevezett a 2001-2002-2003-as korosztályokból. A Samurai JC nagyon fiatal csapattal, 4 diák korú és hat kis serdülővel indult ezen az országos szintű versenyen. Egy-két kivételtől eltekintve, összességében nagyon szépen küzdöttek, nagyon keményen dolgoztak a gyerekek, nyertek meccseket, elégedettek voltak edzőik az aznapi munkájukkal. Sajnos a szerencse nem állt melléjük, három(!) bronzdöntőt is elvesztettek, így a 10 fős csapat 6 értékes pontszerző (3 ötödik és 3 hetedik) hellyel zárta a napot. Az előzetesen várt két érem, három pontszerző helyet ugyan alulteljesítették, de a harcos, szép küzdelmek kárpótolták végül a csalódottságot…

A lányok közül a két pillesúlyú, Kiss Virág és Balogh Zsófia (36kg) igazán kitett magáért, a náluk 3-4 kg-mal nehezebb ellenfelek között. Virág rögtön a későbbi bajnokkal kezdett, sajnos a nála majd két fejjel magasabb lánnyal nem tudott mit kezdeni. Utána viszont gyönyörű ipponnal szépített, a vigaszágon bejutott a bonzdöntőbe. Ott az egy évvel idősebb ellenfelével kiegyenlített küzdelemben, kemény harcban végül kikapott, de biztató volt, ahogy Virág földharcban ippon helyzetbe hozta magát egy karfeszítéssel, ha a bíró nem mond olyan gyorsan maté-t, akkor Virág állhatott volna a dobogóra…Zsófika nehéz ágat kapott a serdülő és a diák magyar bajnokkal hozta össze a sors, neki a szép helytállás és a meccsek végig küzdése, támadása volt a feladata, amit viszont becsületesen teljesített is. Brousil Dorka (40kg) végre magára talált a versenyszőnyegen, ügyesen, harcosan, támadóan judózott, „örökös” ellenfelével kezdvén. Dobott, yukó vezetéssel állt a mérkőzés utolsó pár másodpercéig. És ekkor jött az, ami az edzők rémálma: teljes meggondolatlanul (és indokolatlanul) befordult valamilyen rosszul sikerült dobáskísérletre, amit ellenfele azonnal kontrázott, így Dorka elveszítette a már teljesen kézben lévő meccset! Szerencsére a kislány a döntőig ment (Dorka helyett…), így a szamuráj lány csak a vigaszágon tudott szépíteni, ám nem is akárhogyan: két gyönyörűen nyert meccsel bejutott a bronzdöntőbe. Itt viszont sem a bírók, sem a szerencse nem álltak Dorka mellett, végül épphogy lecsúszott a dobogóról és az értékes ötödik helyet szerezte meg. Rickert Zsófi(52kg) a mezőny legfiatalabb és legkönnyebbjeként szépen kezdett, toronymagasan jobb volt ellenfelénél, wazari-yukó vezetéssel is végig támadta a meccset. Sajnos a vége előtt nem sokkal földre kerülvén nem figyelt a nyakára, egy fojtás kísérlettől megijedt és kicsit hamar, a bírói matte-val egy időben lekopogta…A vigaszágon viszont ledarálta az ellenfelét, ipponnal nyert, majd a nála idősebb és rutinosabb szatymazi lány állította meg a menetelésben. Zsófi a hetedik helyen végzett. A fiúknál az egyik legnépesebb mezőnyben (22fő) indultak a Lengyel testvérek(40kg) Tas nagyon jól kezdett, ippon győzelemmel lépett a legjobb nyolc közé. Itt nagy csatában, hajszál híján kapott csak ki, sajnos a végén folyamatosan védekező ellenfelet nem büntették a bírók. A vigaszágon Tas továbbra is támadóan, harcosan dolgozott, földön életveszélyes volt, a bíró itt sem állt az ő pártján, rendre belemattézott az előkészített földharc technikákba…Végül kilencedik helyen zárta a versenyt. Miksa egy nála két évvel idősebb, rutinos bajnokkal kezdett és hatalmas csatát vívott vele. Öröm volt nézni a kis szamuráj bátor küzdelmét, végig űzte, hajtotta a három percet, inkább csak „lélekben” adta fel a végén és kapott ki az utolsó pillanatban. Utána sajnos ellenfele nem jutott a legjobb nyolc közé, így Miksa elesett a további küzdelmektől. Havasi Bálint(45kg) csalódást okozott az edzőknek, messze önmaga alatt teljesített, pedig ennek a súlycsoportnak abszolút éremesélyeseként indult. Egy vesztes meccsel hamar búcsúzhatott a további küzdelmektől mivel ellenfele nem jutott be a legjobb nyolc közé. Bálint az első két percben végig kézben tartotta a küzdelmet, bár összesen két indítása, ha volt, legalább ő tűnt az esélyesebbnek, ha nem is a jobbnak. Az utolsó percben viszont a szőnyeg szélén beleállt egy indításba, talán a bírói matte-ra várt vagy valami isteni sugallatra, amikor ellenfele ráduplázott és ipponra dobta őt. Bálintnak fejben kell összeszednie magát, mert ez így nagyon kevés lesz a későbbiekben! Joó Máté és Sebestyén András(50kg) nehéz mezőnyben indultak, talán az egyik legkeményebb súlycsoport volt az övék ebben a korosztályban! Máté harcosan, taktikusan dolgozott, technikás judója fölé emelte őt a többieknek, hiába volt a legkönnyebb valamennyiük közül! Sorra nyerte a meccseit, bejutván a legjobb négy közé. Itt kicsit megszeppent a tavalyi bajnoktól, de azért szépen odaállt, nem adta olcsón magát. Sajnos egy fejjel magasabb és 5 kg-mal nehezebb ellenfele elég karfeszítés gyanús dobásokat csinált, amibe Máté is inkább belefordult, elkerülvén a sérülést. Erre a bíróknak majd a jövőben figyelni kell ennél a judokánál! A bronzdöntőben a tavalyi serdülő magyar bajnok került az ifjú szamuráj elé, de nem látszott nagy különbség a meccsük során, nagyon szép, kiegyenlített küzdelmet láthattunk. Sajnos az egyik földre kerüléskor Máténál befogtak egy fojtást, amit ő szinte azonnal lekopogott, mert félt, hogy befullad. Ezen majd még kell egy kicsit „dolgoznia”, az értékes ötödik helyének azért így is nagyon örült mindenki! Andris, a létező legrosszabb, legnehezebb sorsolást kapta, a későbbi diákolimpiai döntősökkel kellett küzdenie a selejtezők során. Azok mindketten idősebbek és sokszoros bajnokok, nem csak a saját korosztályukban, hanem már ifi korcsoportban is eredményesek voltak idén. Ami kis csalódás volt, hogy Andris messze nem önmagát hozta, harcos, támadó judóját most otthon hagyta, gyakorlatilag az első fogásból ipponra dobták, illetve a második meccsen az első földre kerüléskor villámgyorsan lefojtották, még védekezni és kopogni sem volt ideje. Belealudt a fojtásba, úgy kellett felébreszteni. Túlesett viszont a „beavatáson”, innentől már igazi judósnak számít az öregek szerint… Számára ez természetesen csak felversenyző, edzőmeccs volt, hogy lássa, érezze, miben kell még fejlődnie, gyorsulnia, ha idősebb, jóval erősebb, ügyesebb ellenféllel kerül össze, hogyan védekezzen – esetleg támadjon közbe, kontrázzon eredményesen – és legközelebb lehetőleg küzdje végig a három percet. Halka Márk (55kg) okozta az egyik pozitív meglepetést, egyre jobban versenyzik, az elvárásokon felül, nagyon jól teljesített ezen a napon. A legnépesebb, 24 fős mezőnyben egy épphogy elvesztett meccsel indított, majd összeszedte magát és gyönyörűen dolgozott, ipponokkal jutott a bronzdöntő előszobájába. Márk állásban nagyon erős és veszélyes volt, ám sajnos földön jobbnak bizonyult nála az ellenfele, így végül megállították a menetelésben, de az értékes hetedik helyet azért sikerült megszereznie!

Külön köszönet a versenynap végét is megváró Samurai szurkológárdának, szülőknek és gyerekeknek, mert soha nem lehet tudni, „ki marad a végére” , így mindenkinek jól esik, ha a meccsén biztatástól hangos a csarnok…

Gratulálunk a versenyzőknek és a felkészítő szakedzőknek!