Versenybeszámoló: 2013.09.14.

Lezajlott az őszi szezon első versenye szombaton 2013.09.14-én az UTE-ban. A Budapest Bajnokságon Diák ABCDE korosztály küzdött egymással, a fiúk külön súlycsoportokban és korosztályonként, a lányok összevontan, A-B és C-D korcsoportokban. A Diák E-ben 2005-2006-os születésű fiúk, lányok együtt versenyeztek. Ismét országos szintű volt az érdeklődés, hiszen a budapesti régión túl eljöttek többek között Miskolcról, Debrecenből, Egerből, Békéscsabáról is az ifjú judokák, így nagyon szép küzdelmeket láthattunk egyes súlycsoportokban.

A Samurai Judo Club 14 fővel indult a versenyen, a többiek sajnos betegség, családi programok miatt most nem tudtak versenyezni. Az éremeső tovább folytatódott 2013 őszén is, mert a 14 Samurai-os 11 érmet: 3 arany, 4 ezüst, 4 bronz, 2 negyedik és 1 ötödik helyet szerzett, amire nagyon büszkék lehetnek!

Az apró szamurájok közül ketten képviselték ezúttal a klubot és mindketten éremmel a nyakukban térhettek haza. Diák E korosztályban Sebestyén Zora (-24kg) mindössze fél kilóval “esett át” a nagyobb súlycsoportba és nála egy évvel idősebbekkel küzdött ügyesen, bátran felvette a harcot fiúkkal, lányokkal is, végül a harmadik helyet szerezvén meg. Diák D korosztályban Brousil Zsolt (-36kg) élesítette oroszlánkörmeit, a bronzmeccsen már kezdte megtalálni magát, végre láthattuk tőle az edzéseken gyakorolt fogásokat, technikákat. Mivel Zsolti alig két éve judózik, tőle még a versenyrutin megszerzését és egy szamurájhoz méltó küzdést vártunk, ezúttal megdolgozott a harmadik helyéért.

A “nagyok”, Diák ABC korosztályban már nagyon rutinosan készültek, többen szülői kíséret nélkül jöttek (ezt mi edzők nagyon szorgalmazzuk, mert sok gyerek esetében ilyenkor fejlődik a küzdőszellem, a koncentráció, kevésbé izgulnak, nincs “megfelelési” probléma, stb.), önállóan intézték a nevezéseket, mérlegeltek, profin melegítettek, hangolódtak a mérkőzéseikre. Legtöbbjük már évek óta versenyzik, csak ebben az évben 8-10 versenyen voltak már. A szorgalmas munkájuk bizony meghozta a gyümölcsét, kilencen vihettek haza gyönyörű vésett porcelánkupát!

A szamuráj lányok közül most Rickert Zsófia (-40kg) hozta jobban a formáját, kedvenc technikájával sorban nyerte a meccseit, végül a döntőben is hajszálon múlt csak az arany sorsa, Zsófinak ezúttal az ezüstéremmel kellett beérnie. Sebaj, csatákat lehet néha veszteni, az csak erősíti, fejleszti a jellemet, majd a “háborút” kell megnyerni! Brousil Dorka (-38kg) idősebbekkel és három kilóval nehezebb ellenfelekkel került össze, ez láthatóan blokkolta az egész versenyzését. A mindössze két éve judózó lány a bronzmeccsén végre már támadóbb szellemben küzdött, de Dorka még így csak 70%-os lángon égett. Így ez most neki az ötödik helyhez volt elég. Kiss Virág (-30kg) ellenfél nélküli aranyérméért állhatott fel súlycsoportjában a dobogóra, ám a harcias lány, (akit a csapattársai “Vadvirágnak is becéznek”) bátran beállt a 35kg-os lányokhoz is négy mérkőzésre, csak hogy “megdolgozzon” az érméért. Hiába volt náthás, fülfájós, torokfájós, végigverekedte magát a nála jóval nagyobb, idősebb és erősebb lányok között, aktívan küzdött, megdobni nem tudták, csak a leszorításokból nem sikerült végül kijönnie. Itt ötödik lett, de természetesen az éremtáblázatunkban az aranyérmet jelöltük nála, nem az ún. barátságos meccseket.

Diák B és C korosztályban a Samurai-os fiúk pont heten indultak, így a “Hétfejű Samurai Sárkány” hét fejét szimbolizálva tüzes tekintettel és kemény harcos szellemmel küzdöttek végig. Diák C korcsoportban Hadobás Zétény (-55kg) adta meg ismét az alaphangot, négy küzdelmet követően megérdemelten vehette át az aranyérmét. Mivel ellenfelei már kezdik kiismerni a kedvenc technikáját, “készültek belőle”, így Zétinek most nehezebb dolga volt, de azért megmutatta, ki az úr az 55 kg-osok portáján. Lengyel Miksa (-36kg) sem hagyott kétséget afelől, ebben a korosztályban és súlycsoportban ő a mai nap erős embere, alig tíz másodperc alatt dobta ipponra ellenfeleit és felállhatott a dobogó legfelső fokára. technikás volt, gyors és magabiztos. Sebestyén András (-42kg) szintén nagyon jó formában kezdett, villámgyors ipponokkal gyalogolt be a döntőbe, ahol szintén vezetésre állt, amikor egy indítást követően “beleragadt” egy leszorításba. Ez a pillanatnyi “kihagyás” az aranyérmébe került, bár végig fölényben judózott, végül az ezüstéremmel kellett beérnie. Diák B-korosztályban Joó Máté (-38kg) és Havasi Bálint (45kg) is remek formában dolgoztak, mindketten ipponokkal jutottak a döntőbe. Máté izgalmas döntőjét az egész csarnok nézte, hiszen egy UTE-s magyar bajnokkal küzdött a nap végén. Végig a Samurai-os versenyző támadott, akciók sorozatát indította, ellenfelének esélye sem volt mellette. Sajnos nagyon lejtett a hazai pálya, így a jogos shido intések elmaradtak az UTE-s versenyző inaktív, néha passzív judója ellenére is. Eljutottak a golden score-ig, ahol Máté egyik indítását végül sikerrel kontrázta az ellenfele és egy “talált” yukóval nyert. Máté viszont az ügyesebb judós tudatával vehette át az ezüstérmet. Bálintnak sem volt szerencséje a bírókkal, (a nézőközönség véleménynyilvánítása alapján) a nap egyik legjobb meccsének számító -45kg-os döntőben csak úgy röpködtek az akciók, dobások, hol az egyik, hol a másik versenyző állt vezetésre. Az utolsó húsz másodpercben Bálint befogott egy leszorítást, ahonnét ellenfele teljes erővel igyekezett kijönni, a kezdő bíró viszont izgalmában elfelejtette időben bemondani az”osei-komi ” vezényszót és az óra így végül az ellenfélnek kedvezett, hajszálon múlt, de a mérkőzés végén a debreceni versenyzőt hirdethették ki győztesnek. Bálint ellenfele ismét az a tavalyi magyar bajnok volt, akit Baján az Országos Diákolimpián ipponnal győzött le a hosszabbításban és most is nagy küzdelmet láthattunk tőlük. Lengyel Tas (-35kg) most már nagyon magabiztosan és koncentráltan küzdött, szépen nyerte meccseit, a döntőbe jutásnál is vezetésre állt, amikor –teljesen érthetetlen okból – megintették, végül elvesztette azt a mérkőzést. A bronzdöntőben viszont szépíteni tudott, gyönyörű ipponnal győzött és felállhatott a dobogó harmadik fokára. Tas versenyzése rengeteget fejlődött, aktívan, támadóan judózott, dobásokkal nyert, igazi szamurájként viselkedett az egész versenynap során. Száva Zoltán (-60kg) sokat kihagyott a nyáron, neki ez a verseny csak “edzőmérkőzésnek” számított, hogy kicsit összeszedje magát és ráhangolódjon a versenyekre. A bronzmeccsen végre dobni is tudott, azzal a technikával, ami régóta érlelődik benne és most végre ki tudta hozni magából. Zolinak a földharcban kell még sokat fejlődnie, szórakozottsága miatt könnyűszerrel leszorítják és ezzel győztes meccseket fordít saját maga ellen. A bronzérem még nem csillog olyan fényesen, de ha keményen belefekszik a munkába, akkor lesz ez még jobb is.

Diák A korosztályban csak két indulónk volt, Kosdi-Kovács András (41kg) a nap legnehezebb súlycsoportját fogta ki, mindhárom ellenfele nagyon ügyes, erős judoka (a tavalyi magyar bajnok, Diákolimpiai Országos bajnok, illetve Magyar Kupa bajnok) volt. Háromból kettőt Andris már megvert idén a Budaörs kupán, ám most ezek a rutinos ellenfelek öt hét nyári edzőtáborozással és csak ebben az évben több, mint 15 kemény versennyel a hátuk mögött sajnos jobbnak bizonyultak, így Andris a IV. helyen végzett. Andris a klub egyik legügyesebb, legjobb mozgású judokájának számít, de ez a versenyzése során nem jött még át. Igaz, hogy idén mindössze 5 versenyen indult, ami nagyon kevés ebben a korosztályban, a versenyrutin megszerzéséhez és a léc “megugrásához” 2-3-szor ennyi versenyre lenne szüksége. Ezzel a tehetséggel, ami neki van, bárkit meg tudna verni az országban. Németh Alex (60kg) szintén sokat kihagyott az idén, betegség, sérülés hátráltatta az edzésmunkáját, számára edzőmérkőzést jelentettek a Budapest Bajnokság meccsei. Ígéretes volt, ahogy változott a harcmodora, végre támadott, akciókat indított, csak földön nagyon rutintalan még, hiába indít, esetleg dob, utána nagyon könnyen “beleszorul” a leszorításba. Ha megerősödik a súlycsoportban, akkor jó kis nehézsúlyú judós lesz belőle, mi ebben segíteni fogjuk őt.